sentence1 stringlengths 13 8.36k | sentence2 stringlengths 8 8.81k |
|---|---|
Kana o rom khere avilas, chi arakhlas peko mas, numa kokalenca pherdyi kekava, haj but macha sas pe kokala. | Mikor cigány hazajött, nem találta a húst, csak a csontokkal teli üstöt, és sok légy volt a csontokon.
|
-So si mure romnya! | -Mi van asszony!
|
Bokhalo som, kaj le mas? | Éhes vagyok, hol a hús?
|
- Jaj mure roma! | -Jaj kedves uram!
|
- Chumidav tyo drago jilo! | Csókolom a drága szíved!
|
ke chachi vorba chi zhanglas te del avri | mert az igazat nem tudta kimondani,
|
- Le macha xaline sa le mas, dikh kothe, vi inke akanak xan. | a legyek megették mind a húst, nézz oda, még most is esznek.
|
- Zha muro rom, haj de len opre le mujaleske! | Menj uram és add fel őket a bírónak!
|
-Vi zhos muri romnyi, numa cino chokano ingrav manca, kade majtromano t’avo! | -Mennék is feleségem, csak a kis kalapácsot viszem magammal, így bátrabb leszek!
|
O rom andre reslas kaj le mujalesko kher, haj del dyes. | A cigány beért a bíró házához, és köszönt:
|
-Te del o Del lasho dyes Raja Mujale, haj Raja Colaxarde Manusha! | -Adjon Isten jó napot biró uram, és esküdt uraim.
|
-Del andas tut more! Soj tyo bajo roma, sostar rodan amen opre? | -Isten hozott cigány. Mi a bajod, miért kerestél fel minket?
|
-Raja tyo baripe! | -Nagy uram!
|
Kindom jekhe bakres, tele kushlom les, lesko mas andre shutom ande-kh kekava, haj gelom-tar ando vesh pala kasht. | Vettem egy birkát, lenyúztam, húsát egy üstbe tettem, és elmentem az erdőbe fáért.
|
Kana khere avilom, le macha sa xaline le mas. | Mikor hazajöttem, a legyek mind megették a húst.
|
Muri romnyi dikhlas kodi, te merav te na! | Feleségem látta azt, halljak meg, ha nem!
|
Le raja kethane dikhle. | Az urak összenéztek.
|
Trubuj amen variso te keras le romesa, ke dikhle, hoj o rom jekh cerra diloroj. | Kell, hogy tegyenek valamit, mert látták, hogy a cigány egy kicsit bolondos.
|
-Ashun roma pe amende – phenel o mujalo kaj o rom, haj le rajende – | -Hallgass ránk cigány – mondja bíró a cigányhoz és az urakhoz.
|
Iskirisaren tele kodi, kana o rom dikhel jekha macha, te marel la! | Írjátok le, mikor a cigány egy lergyet lát, üsse agyon!
|
-Hatyardan roma? | -Értetted cigány?
|
Te dikhes macha, malav la! | Ha legyet látsz, üsd!
|
Jekh mach urajlas kaj le mujalesko chikat. | Egy légy repült a bíró homlokára.
|
Dikhel kodi o rom, haj angle las pesko cino chokano, gelas kaj o mujalo, haj maladas pe lesko shero, ke jekh mach sas kothe. | Látja a cigány, és elővette a kis kalapácsát, ment a bíróhoz, és ütött egyet a fejére, mert egy légy volt ott.
|
O mujalo mulas. | A bíró meghalt.
|
De le romes chi xutyildine tele, ke sas les jekh hertija, „kaj mach si, te malavel la tele!” | De a cigányt nem foghatták le, mert volt neki egy papírja, „ahol legyet lát, üsse agyon!”
|
E godyaver shej | Az okos lány
|
Sas jekhe romes duje shave. | Volt egy cigánynak két fia.
|
Le duj shave avri zhangline, sar varikaj beshel jekh godyaver shej, kon hireshoj. | A két fiú megtudta, hogy valahol lakik egy okos lány, aki híres.
|
Phenel jokhar o shavo peske dadeske: | Mondja egyszer a fiú az apjának:
|
-Muro dadoro! | -Apám!
|
Zhavtar mure phralesa te mangav jekha sha. | Elmegyek a testvéremmel megkérni egy lányt.
|
-Karing zhas muro shavo? | -Merre mész fiam?
|
-Po dujto gavesko agor beshel jekh shej, kon kasavi shukari, sar e luludyi. | -A második falu végén lakik egy lány, aki olyan szép, mint a virág.
|
-Zha tye phralesa muro shavo, haj zhan le duje surrone grastenca, von te dikhen tumen, sar tume barvalo rom san. | -Menj a testvéreddel fiam, és menjetek a két szürke lovon, hadd lássák ők, hogy ti gazdag cigányok vagytok.
|
Zhan Devlesa mure shave, te phiren baxtyasa. | Isten veletek, járjatok szerencsével.
|
Le duje shave gelinetar. | A két fiú elment.
|
Kothe resline kaj o kher, mardine o vudar, de chi phenel khonyik. | Odaértek a házhoz, kopogtattak, de senki sem felelt.
|
-Zha andre mo! – phenel o majterno shavo - Hajkam si khere varikon. | -Menj be te! – mondta a fiatalabb fiú. Talán van itthon valaki.
|
Kana andre gele ando kher, angla o vudar tordyilas jekh shej, lungi bal sas pe late, haj huladas pes. | Mikor bementek a házba, az ajtó előtt állt egy lány, kombiné volt rajta, és fésülködött.
|
-Te marel o Del kodo kher, saves naj kan! – phendas e shej. | -Verje meg az Isten azt a házat, amelyiknek nincs füle! –mondta a lány.
|
Le shave kethane dikhen, dilyij kadi shej, gindin pen. Kheres si kan? | A fiúk összenéztek, bolond ez a lány, gondolták. Háznak van füle?
|
-Tyo dad kaj si shej? | -Apád hol van?
|
-Muro dad gelastar shuke kashtesa pala zeleno kasht. | -Elment száraz fával zöld fáért.
|
-Kana avel khere? | -Mikor jön haza?
|
-Te vortas avel, khere ch’avel, te krujal avel, khere avel. | -Ha egyenest jön, haza se jön, ha kerül, haza kerül.
|
-Haj tyi dej? | -És anyád?
|
-Muri dej gelyitar kaj peski shej, ke voj so rodas ando kaver bersh, akanak rovavel la. | - Azb anyám elment a lányához, mert amit tavaly keresett, az idén siratja.
|
Le duj shave pale kethane dikhle, dilyij kadi shej, ke chi hatyardine anda laki vorba khanchi. | A két fiú összenézett, bolond ez a lány, mert semmit sem értettek a szavából.
|
-Sheja! Le grasten kaj shaj phandav? | -Lány! A lovakat hova kössük?
|
-Te kames kaj o jivend, te kames kaj o milaj. | -Ha akarod a télhez, ha akarod a nyárhoz.
|
De le shave chi phangline len khatikaj, geline palpale khere. | De a fiúk nem kötötték sehova sem a lovakat, elmentek haza.
|
Apol khere lengo dad pushlas lendar: | Otthon aztán apjuk kérdezte tőlük:
|
-So si mure shavale? | -Mi van fiaim?
|
-O te mukes muro dadoro, dilyij kodi shej. | -Oh, hagyd, apám, bolond az a lány.
|
-Sostar muro shavo? | -Miért fiam?
|
-Kana andre ushtyadas ando kher, e shej kodi phendas, te marel o Del kodo kher, saves naj kan. | -Mikor beléptünk a házba, a lány azt mondta, hogy verje meg az Isten azt a házat, amelyiknek nincs füle.
|
-Muro shavo, tu san o dilo, anda kodi phendas e shej, ke nas len zhukel, le kheresko kan, haj chi ashunen kon avel. | -Fiam, te vagy a bolond, azért mondta ezt a lány, mert nem volt kutyájuk, a ház füle, nem hallják, hogy ki jön.
|
Phen majdur! | Mondd tovább!
|
-Pushlom latar, tyo dad kaj si? | -Kérdeztem tőle, apád hol van?
|
Phendas, gelastar shuke kashtesa pala zeleno kasht. | Mondta, elment száraz fával zöld fáért.
|
Te vortas avel, khere ch’avel, te krujal avel, khere avel. | Ha egyenesen jön, haza se jön, ha kerül, haza kerül.
|
Pala kodi pushlom, tyi dej kaj si? | Azután kérdeztem, anyád hol van?
|
Pe kodi phendas, gelyitar kaj peski shej, ke voj so rodas ande kaver bersh, akanak rovavel la. | Erre mondta, hogy elment a lányához, mert amit tavaly keresett, az idén siratja.
|
Vi kodi pushlom, kaj shaj phandav le grasten? | Azt is kérdeztem, hova kössük a lovakat?
|
Te kamav kaj o milaj, te kamav kaj o jivend – phendas e shej. Pala kodi khere avilam. | Ha akarjuk a télhez, ha akarjuk a nyárhoz – mondta a lány. Ezután hazajöttünk.
|
-Muro shavo! Muro shavo, tu san o dilo. | -Fiam, fiam, te vagy a bolond.
|
But zhanel kodi shej, godyaveri. | Sokat tud az a lány, okos.
|
Lako dad gelastar ando vesh vurdonesa, pala zeleno kasht, shinel kasht ando vesh, kana vortas avel, khere ch’avel, ke kothe paji si, haj merela, te krujal avel, khere avel. | A lány apja elment az erdőbe kocsival zöld fáért, fát vág az erdőben. Mikor egyenesen jön, haza se jön, mert ott a víz, és meghal, ha körül jön, hazakerül.
|
Laki dej gelastar kaj peski kaver shej, ke si la cini shej, kas ando kaver bersh rodas. | A lány anyja elment a másik lányához, akinek kicsije volt, a múlt évben kereste, és most síratja.
|
O jivend o ishtallovo si, o milaj jekh kilo pe avlina. | A tél az istálló, a nyár egy karó az udvaron.
|
-Muro dadoro! Feri godyaver kodi shej, palpale zhas ame. | -Apám, csak okos az a lány, megyünk vissza. kötötték.
|
-Zhan Devlesa! | -Menjetek Istennel!
|
Kana kothe resline kaj o kher, la shako dad aba khere sas. | Mikor odaértek a házhoz, a lány apja már otthon volt.
|
Le grasten kaj o kilo phangline. | A lovakat a karóhoz
|
-Lasho tumaro dyes! | -Jó napotokat!
|
-Del andas tut shavale! Beshen tele kaj e mesalya, haj xan. | -Isten hozott fiaim! Üljetek le az asztalhoz, és egyetek!
|
-Na te zumavas avilam, te beshas kaj e mesalya, avilam te mangav la Lina. | -Nem kóstolni jöttünk, hogy asztalhoz üljünk, jöttem megkérni a Linát.
|
-Saveste zhas tu Lina? | -Melyikhez mész Lina?
|
-Mange sa jekhi muro dadoro. | -Nekem mindegy apám!
|
Kadaleste zhav, kon e Tisa perdal usija/najrela. | Ahhoz megyek, aki a Tiszát átússza.
|
Le duj shave tele uradine pen, haj andre xuttyiline ando paji. | A két fiú levetkőzött, és beugrottak a vízbe.
|
Vi solduj tasajline. | Mindkettő belefulladt.
|
Kana la shako dad dikhlas kodi, phenel peska shake: | Mikor a lány apja látta ezt, mondja a lányának:
|
-Aj, haj Lina, so kerdan? Xalan lengo shero! | -Jaj Lina, mit tettél? Megetted a fejüket!
|
-Chi xalom len dade, numa duj surronengo! (Ke le duj grast kothe ashle lende.) | -Dehogy ettem apám, csak a két szürkének! (Mert a két ló ott maradt nekik)
|
Jovanoski baxt
O Jovano efta bersh slugisardas kaj jekh barvalo raj. Jokhar kodi phendas le
rajeske:
-Mure raja tyo baripe! Tele nachilas muri vrama, kamav khere te zhav kaj
muri dej. De avri muri potyin.
O raj kade das duma leste:
-Xarnyiko sanas, but butyi kerdan patyivales. Soski e butyi kasavo o
potyinipe. – haj da... | Jankó szerencséje
Jankó hét évet szolgált egy gazdag úrnál. Egyszer azt mondja az
úrnak:
-Nagyuram lejárt az időm, haza akarok menni az anyámhoz. Add ki a
fizetésemet!- Az úr így szólt hozzá:
-Szorgalmas voltál, sokat dolgoztál becsületesen. Amilyen a munka, olyan a
fizetség.- és adott Jankónak egy nagy, darab aranyat... |
Le cherhajenge love
Sas kaj nas, sas jekhar jekh cini shejori. Voj korkori sas ande luma, lako dad
haj laki dej aba mule. E cini shej kasavi chorri sas, chi jekh cini kolyiba nas la
kaj shaj beshlinosas. Chi jekh cino pato nas la kaj shaj sutinosas. Nas la
kaver, feri le gada so pe peste phiravlas. Chi xaben nas la kav... | Csillagpénzek
Hol volt, hol nem volt volt egyszer egy kislány. Ő egyedül volt a
világban, anyja és apja már meghalltak. Ez a kicsi lány olyan szegény volt, egy
kicsi háza sem vol,t ahol ő lakhatott volna. Még egy kis ágya sem volt, ahol
aludhatott volna. Nem volt semmije, csak a rajta lévő ruhában járt. Nem volt
más e... |
O assavari haj leski shej
Kaj sas, kaj nas, sas jokhar jekh chorro assavari, kon jekh dyes kade
ashardas peska raklya le krajeske:
-Si man jekh shukar raklyi, kon anda suluma zhanel te khuvel somnakaj!
Muri raklyi zurales godyaver si.
O kraj kade das duma leske:
-Kadi butyi kasavi mange, latar me vojako kerdyuvav. An k... | A molnár és leánya
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény molnár, aki egy napon így
dicsérte a lányát:
-Van egy szép lányom, aki szalmából aranyat tud fonni. Az én lányom nagyon
okos.
A király erre azt mondta neki:
-Ez a munka olyan nekem, amitől vidám leszek. Hozd ide holnapra lányodat,
hadd lássam őt. Ki ak... |
O rom haj o barvalo raj
Trajilas jekhar jekh zurales chorro rom. Kasavo chorro sas, hoj daba sa les te
xal. Sas les ijja shavora, haj jekh nasvalyi shuki romnyi. Bares phares
trajisardine, le shavora kathar e bokh chi chingar chi dine.
Jekh dyes o rom las ando gav karvachesko aro, haj gindisardas kodi, kamel te
kiravel... | A cigány és a gazdag úr
Élt egyszer egy nagyon szegény cigány. Aki olyan szegény volt, hogy már
ennivalója se volt. Volt neki 9 gyereke és egy beteg, száraz felesége. Nagy
nehézségben éltek a gyerekek és éhségtől korgott a gyomruk. Egy nap a cigány
elment a faluba kukoricalisztért és azon gondolkodott, hogy szeretne fő... |
E zhungalyi shej
Ande-kh bari familija sas trine sheja. E majcini shej jekh cerra
zhungalyi sas, Chorri chi na chi tromajlas khatikaj te zhal, ke kathar kodo
darajlas, ke avri phrassan la. Inke chi pe vulyica chi tromajlas avri te zhal. E
dej, haj o dad kamenas la, ke pashaj zhungalyipe zurales godyaver sas.
Le sheja ... | A csúnya lány
Egy, nagy családban volt három lány. A legkisebb lány egy kicsit csúnya volt.
Szegény nem mert még az utcára járkálni, mert attól félt kinevetik őt. Még az
utcára sem ment ki. Az anyja és az apja szerették őt, mert a csúnyasága
mellett nagyon okos volt.
A lányok minden hétvégén bálba jártak táncolni. Miko... |
E Luludyi
Varikana, dulmut, kana inke kodi gindisardine le manusha, hoj e Phuv lupoj,
trajilas jekhar jekh shukar, ramaslyi romani shej. Lako anav sas Luludyi.
La Luludaki kolyiba ande-kh vrazhime sirkango vesh sas. Kon intya phirdas,
ande kodo inke vi pala but bersh te sovel phirlas o dyi kathar e dar.
Vi sas te daral... | Virág
Valamikor régen, amikor még azt gondolták az emberek, hogy a föld lapos
élet egyszer egy szép, csodálatos cigánylány. A neve virág volt.
Virágnak a házacskája egy varázslatos fűzfa erdőben volt. Aki egyszer ott
járt az még sok év után is rémálmai voltak.
Volt is mitől félni az utazó embernek. A fák ágainak emberi... |
Zoga
Varikana, kana le rom phirenas pa gaveste pe gaveste, sas jekh zuralo rom
mashkar lende. Zoga busholas. Kaj phirnas ande-kh foro, sas kothe jekh
kasavo raklo, kon chi darajlas khonyikastar. Le foroske raja phendine le
romenge, kana avri gele lende:
-Romale! Naj mashkar tumende kasavo zuralo manush, kon zhanel te m... | Zoga
Valamikor régen mikor a cigányok jártak faluról falura volt egy erős ember
közöttük. Zoganak hívták, ahogy mentek a városba volt ott egy olyan fiú, aki
nem félt senkitől. A városi urak mondták a cigányoknak, mikor kimentek
hozzájuk.
-Cigányok nincs köztetek egy olyan erős ember, aki meg tud verni egy veszett
fiút.... |
O kashtari haj le pajeski biuzhi
Jekh kashtari andre peradas pesko tover ande valya. Tele beshlas pasha e
valya, haj ande peski briga rovelas. Le pajeski biuzhi ashundas o rovipe, haj
sunusardas le kashtares. Opre andas anda valya jekh somnakuno tover, haj
pushlas les:
- Kadoj tyiro tover?
- Naj, na muroj! - phendas o ... | A favágó és a vizitündér
/Lev Tolsztoj nyomán/
Egy favágó beleejtette a fejszéjét a folyóba. Leült a partra, és bánatában sírva
fakadt. A vizitündér meghallotta a sírást, és megsajnálta a favágót. Felhozott
a folyóbó1 egy aranyfejszét, és megkérdezte:
-Ez a te fejszéd?
-Nem, nem az enyém! - válaszolt a favágó.
A vizitü... |
Karadanaki armaj
(purzaben)
O phuro chachikano platnyiko majdur vorbilas.
-Na chudintu pe kodi, shukar Karadana, ke korro som, ba feri kade
zhanav te-dikhav la lumake butya uzhes. Av, besh kathe mande!- akhardas la
sha, apol xutyildas lako vast.- Phare vrami zhukaren pe tut muri shej. E baxt,
pe soste doros, kasavo d... | Karadana átka
(részlet)
A bölcs öreg folytatta.
-Ne csodálkozz, szép Karadana azon, hogy vak vagyok,de csak így
láthatom igazán jól és tisztán a világ dolgait. Gyere, ülj le méllém-hívta a
lányt, majd megfogta a kezét. –Nehéz idők várnak rád lányom. A boldogság,
amire vágysz, olyan messze van tőled, mint amilyen távol... |
Le barvaleske dujvar kattyi
Trajilas ande-kh gav jekh zurales chorro rom, kaske kattyi but shavora sas,
sar la khangerake shimijakura. Le shavora sa rovenas kathar e bokh, de o
rom chi zhanelas te del lenge xamasko. Vi lesko per chingardas. E romnyi
bishaldas peske romes pala xamasko. O rom brigas zhalas peske po drom,... | A gazdagnak kétszer annyi
Élt egyszer egy nagyon szegény ember, akinek annyi sok gyermeke volt, mint
a templom egere. A gyerekek sírtak az éhségtől, de a cigány nem, tudott
ennivalót adni nekik. Az ő hasa is korgott. A felesége elküldte őt ennivaló
után. A cigány szomorúan ment az úton, nem tudta, mit csináljon.
Gondol... |
La choxanyija petalarindo lohari
Sas jekhar jekh lohari anda Batya beshelas, thaj voj zurales mishto kerelas
butyi, sakon leste phirlas te petalaren, sakon anda sakofalo than. Butzhene
kernas leste butyi, sa zurale shave sas.
Vi kado lohari rom sas. Sako dyes jekh shukar surro khuro zhalas leste.
Jekhar o lohari phenda... | A boszorkánypatkoló kovács
Volt egyszer egy kovács, Bátyán lakott, és ő nagyon jól dolgozott,
mindenkihozzá járt patkoltatni mindenfelől. Sokan dolgoztak nála, mind erős
fiúk voltak. A kovács is cigány ember volt. Minden nap egy szép szüreke csikó
ment hozzá. Egyszer a kovács azt mondta:
-Hallgassatok rám fiúk! Fogjuk... |
Le drabaripeske rakhadyipeski pecipija
Kaj sas, kaj nas, ande bara lumako jekh kolco sas jekh cino gav. Pe
gavesko agor beshline ande –kh chorri, cini kolyiba jekh phivlyi romnyi laka
cina shasa. Kadi chorri romnyi phirlas ando gav te-uzharel, te-tapastil, anda
chik valyogi te-kerel, anda kadi butyi inkerdas opre pes ... | A jóslás eredetmondája
Hol volt, hol nem volt, a nagyvilágnak egyik szegletében volt egy kis falu.
Ennek a falunak a végén, egy nyomorúságos kunyhóban élt egy özvegyasszon
a kicsi leánykájával. A szegény asszony a faluba járt takarítani, tapasztani,
vályogot vetni, ebből tartotta el magát és a leánykáját.
Amikor kriszt... |
Le Ramaski pecipija
Varikana, ande dulmutani vrama trajilas pasha le phure Indusheski dolma
jekh kraj peska romnyasa. Voj busholas Ramadzhana. Bari briga sas len, ke
nas len shavora. E krajaskinya gindisardas pes, zhal kothe opre pe bare
plajesko opripe kaj o sunto platniko pala zhutipe. Vi kade kerdas. O sunto
platnik... | Ráma története
Valamikor a régi időkben élt az öreg Indus partján egy király a feleségével.
Úgy hívták Ramadzsana. Nagyon szomorúak voltak. Mert nem volt
gyermekük. A királyné elhatározta, hogy felmegy a nagy hegy tetejére a szent
bölcshöz segítségért. Úgy is tett. A szent bölcs adotta a királynénak három
magot, hogy t... |
La ruzhicaki shej
Bibaxtale sas e krajasicko familija, ke nas len shavoro. E krajaskinya pe
jekha phura romnyako vorbipe kerlas, haj jekh ramasli ruzhica rakhardas.
Kodi sigo urajlas avri ande bar, haj tordyilas pe ruzhicako kasht.
O kraj chi zhanglas te shingrel tele, hoj te palpale ingrel la. Xolyajlas pe
peske gaz... | A rózsalány
Boldogtalan volt a királyi család, mert nem volt gyermekük. A királyné egy
öreg cigányasszony szavára cselekedett, és egy csodálatos rózsát szült. Az
gyorsan kirepült a kertbe, és fent akadt a rózsafán.
A király nem tudta leszakítani, hogy visszavigye őt. Megharagudott a
feleségére, és elkergette a királyi ... |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.